A farm bemutatása: elhelyezkedése, környezet. Fő tevékenységek: brojlertenyésztés, tojástermelés.
Napjainkban a baromfi-tenyésztéssel jellemezhető országokban az összes előállított baromfihúsnak több mint 90%-a brojlercsirke. Tartásukra jellemző, hogy intenzív módszerrel hizlalják és zárt istállókban nevelik. Hazánkban a ketreces tartás állatjóléti megfontolásokból nem terjedt el, majorságunkban mélyalmos tartásban neveljük a csirkéket. Az Európai Unióban a telepítési sűrűséget szigorú előírások szabályozzák. Jellemzően 14-16 csirkét tartunk átlagosan 2 kg-os testtömeggel számolva négyzetméterenként. Szaporítással nem foglalkozunk, egy-egy turnusban 32-35 ezer napos csirkét telepítünk.
És az a bizonyos városi legenda, miszerint „ a nagyüzemi tartással nevelt tyúkok hormonnal teletömött tápot kapnak, hogy ripsz-ropsz felnőjenek.” Magyarországon tilos a takarmányba hormonhatású készítményeket és antibiotikumokat keverni. Hogy 6-8 hét alatt elérjék vágósúlyukat – ez 2-2,5 kg – a csirkéknek a lehető legprecízebb táplására van szükségük. Takarmányozásával nem akarunk untatni senkit, röviden: szakmai tudásunk és tapasztalataink alapján pontosan tudjuk, hogy a kiosztott takarmányból naponta mennyit fogyasztanak az állatok, és ismerjük annak ásványianyag tartalmát. Ezt egy testépítő példáján lehet jól szemléltetni, amikor összeállítja saját étrendjét, pontosan kiszámolja milyen arányban, mire van szüksége a gyors és látványos izomépítéshez.
„Jóltartással” hihetetlen eredményeket lehet elérni: az állandó hőmérséklet, a páratartalom a légtisztaság és a termelési ciklusnak megfelelő megvilágítás biztosításával. Telephelyünkön számítógépes szoftver érzékeli a változásokat és szükség esetén korrigál a beállításokon.
Tagjai vagyunk a magyar érdekegyeztető és érdekvédelmi szervezetnek a Baromfi Termék Tanácsnak, a Magyar Brojlerszövetségnek, amely szervezi a termelést, értékesítést, és közreműködik a szakmai feltételrendszer kialakításában.
„Világszinten ma már a baromfiszektor számít a legnagyobb állattenyésztési ágazatnak, mivel a Föld lakossága baromfihúsokból fogyasztja a legtöbbet. A jövőben pedig a piaci szereplők még nagyobb feladatok elé néznek, mivel a Föld népességének ugrásszerű növekedése óriási kihívást jelent a fogyasztók hosszú távú, biztonságos fehérjeellátásában is.”
Vásárlásaink során a tojáshéjon találkozhatunk 0, 1, 2, 3 -as kezdetű betű-szám kódokkal. Ennek az első száma a tartásformát jelzi. 0- biotartású, 1-szabad tartású, 2- mélyalmos tartású tojótyúkra utal, míg a 3 ketreces tartást jellemzi. Büszkék vagyunk arra, hogy elkötelezettek vagyunk az állatjólét iránt, és a tojótyúkokat is mélyalmos tartásban neveljük. A tojások nagyszerű ízét nem csak a tartási körülményekkel befolyásolhatjuk, hanem a minőségi táplálékkal biztosítjuk számukra a szükséges energiaforrást. Ez a fajta gondoskodás során válnak a tyúkok boldoggá és eredményessé.
Minden napra egy tojás – igaz-e a mondás? A csúcstojástermelés általában akkor kezdődik, amikor a csirke 1 éves, és ez 2-3 évig tart, életkoruk előrehaladtával – élettartamuk általában 8-10 év – csökken a tojástermelés. Minden tyúktól naponta egy tojással számolhatunk, azonban egyes fajták hetente 3-4 tojást adnak. Gazdaságunkban háromszáz tojót tartunk, így évente mintegy 90 000 tojást tudunk értékesíteni.
Valójában semmi köze az ízleléshez, és még inkább a termékminőséghez. A héj színe a csirkék színétől és fajtájától függ.
Tény, egy tojás mintegy 200-220 mg koleszterint tartalmaz. Azonban amerikai kutatók néhány évvel ezelőtt arra az eredményre jutottak, hogy nem a tojás tehet a vér koleszterintartalmának kóros emelkedéséről. (házipatika.com)
M:
M: